Éjjel

Törött tükör ezer szilánkja csillan.
Csendben hegednek lüktető sebek.
Bezárt szobák, csak itt-ott ég a villany,
s a lomha árnyak földre fekszenek.

Az ágy alá az éj seper keresztet,
s előkerülnek elveszett szavak.
Magára lel, ki fényben félve reszket,
s avval, ki alszik, holtak játszanak.

2016.12.16

Kategória: Versek | Szóljon hozzá most!

Szabadon

Megyek Feléd, lehessen többet látnom,
amit tudok, még mindig oly kevés.
Lélek vagyok, hiába testnek látszom,
s hogy itt időzöm, az sem tévedés.

Voltam már rabja én is önmagamnak,
szabaddá csókolt szorgos angyalod.
Tükrömben fénnyé szépül minden ablak,
fehér ruhámat, majd ha rám adod.

2016.12.08

Kategória: Versek | Szóljon hozzá most!

Búcsú

Kezed hideg, már mozdulatlan alszol,
gépek hazudnak életet beléd.
Szemed mögül még látsz a túlsó partról,
talán, ha élnél, meg sem értenéd.

A kertben otthon körbejár a lélek,
rögöknek, fáknak végleg búcsút int.
A konyha hallgat, s tátongó edények
úgy várnak, mint ha jönnél majd megint.

Szobádban ülve nem talál a hajnal,
vetetlen ágyad rejti ráncait,
s hol tegnap álltál kíntól gyűrött arccal:
tükör mutatja, hogy már nem vagy itt.

2016.12.08

Kategória: Versek | Szóljon hozzá most!

Tél

Már itt a tél, kályhákhoz dől az ember,
fagyos kezében elnyűtt baltanyél.
Ki mindig vesztett, győzni végképp nem mer,
s szavát megrágva csendesen beszél.

Magára ölt egy elhordott kabátot,
percekbe botlik, s volt időt ölel.
Árnyak kísérik, és hol egykor játszott,
hiába bánja, semmi sincs közel.

Havon tapos, elolvad majd a lábnyom,
fönt szürke ég, s a dróton varjú ül.
A sóhajon túl s innen minden átkon,
felhőnyi álmok úsznak legfelül.

2016.12.03

Kategória: Versek | Szóljon hozzá most!

Emlék és álom

Az ajtó nyitva áll, én bárhová mehetnék,
halk sóhajok között eloszló félhomály;
rég látott titkokat rejt még megannyi emlék,
megsebzem talpamat, vérzik, de mégse fáj.

Oly sokszor az kísér, mit szívesen felednék,
de most Te jössz velem, s mosolyt hozol, Mamám.
Szemedben láng lobog, kigyúlnak régi esték,
s hajnalt simít kezed az égbolt homlokán.

2016.11.27

Kategória: Versek | Szóljon hozzá most!

Őszi alkonyat

Didergő perceim haragvó szél harapja,
s zörgő ágak közé szomorkodom magam.
Száraz levél hull csendben őszülő hajamra,
s rángó tócsákba fullad mindegyik szavam.

Mint az ki menne már, majd mégiscsak maradna,
nyálkás ködökbe rejtem ráncos arcomat.
Elszórtam kincseim, több nem telik magamra;
az őszi alkonyat pihenni hívogat.

2016.11.19.

Kategória: Versek | Szóljon hozzá most!

Őszi éjjel

Avart taposva jár a lomha árnyék,
percek rohannak, bár az óra áll;
s ködök gyötörte lüktető halánték
mögött bolyong sok esztelen halál.

A szél üvölt, mint rossz ügyész, ha vádol,
magamra öltöm szép kabátomat.
Elindulok feléd, lehetsz Te bárhol,
hideg homályban holdfény támogat.

2016.10.29.

Kategória: Versek | Őszi éjjel bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kép

Időd rohan, s fényből már sok veszett el;
zöld vásznadon gödörnyi változás.
Kéket se festhetsz kormos, rossz ecsettel:
reménytelen, mint még megannyi más.

Az álmaidban mindhiába szépül,
rideg valóság: elnagyolt a táj.
Fehér kövekből szürke folt lett végül,
amit takargat ponyva és homály.

2016.10.20

Kategória: Versek | Kép bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Mégis

(Török Józsefnek)

Ködök kísérgetnek,
gödrök között járok,
nyálkás kőre lépek,
betakar egy árok.

Hideg eső mosdat,
jeges szél vigasztal,
s mikor szemem kopog,
sehol sincs egy asztal.

Sáros vizet nyelek,
keserűket hányok.
Kinevet a tükör,
régről űz az átok.

Sokakat szeretek,
sokan nem szeretnek;
zsenge vagyok vénnek,
s túl szálkás gyereknek.

Nedves szalmán fekszem,
görcsök simogatnak,
csillagokra nézek,
vakít minden ablak.

Lidércek ölelnek,
ha elér az álom,
s rémek üvöltése
könnyezik a számon.

De én leporolom
magam minden reggel,
mégis csak ajándék:
élni ébredek fel!

Mozog kezem lábam,
felettem az Isten.
s megbékélt a lelkem
önmagammal itt lenn.

2016.10.16

Kategória: Versek | Mégis bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hit

A csillagok közt angyal fészkel,
ritkán szólal meg emberül.
Amit nem értesz földi ésszel,
elég, ha érzed legbelül.

2016.10.07

Kategória: Versek | Hit bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva