2017. július hónap bejegyzései

Eső után

A tűlevélen vízcseppek gurulnak. A régi hídon csapzott eb fut át. Dús lombok isszák illatát az útnak, s a gondnok füttyent, most váltott ruhát. A szállodában nyitva minden ablak. Egy férfi izzad, könnyű nőt cipel. A pincérlányok székek közt szaladnak, … Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Versek | Eső után bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ösztönök

A férfi nem szól, most már csak legyint. Az asszony arcán lángra gyúl a seb. Pohár törik, majd újra egy megint, s a sok szilánk, mind egyre élesebb. A gyermek retteg, karján ráng a fény. Úgy elszaladna, tudja, nem lehet. … Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Versek | Ösztönök bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kocsma

A ház alatt sok csonkig égett lámpa, minden sarokban lomha félhomály. Elvész a fény a megcsorbult pohárba’. Szavakra dől az ócska muskotály. A falnál ferdén áll egy fonnyadt asszony, fejére száll s kontyot bont a gőz. Már ő se tudja, … Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Versek | Kocsma bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva