2017. április hónap bejegyzései

Nyári nap

Aranyló fényben zöld a vászon, vidám színekkel fest a nap. Tömött kalász leng szalmaszáron, s leszúrt karókon csüng a bab. Rigók fütyülnek, szól a kánon, kutyám megmozdul, inni kap. Az ablakot nappal bezárom, ember ma itt így bírja csak… Szalonna … Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Versek | Nyári nap bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A bestia

A lépcsőt más emelte, ő csak egyre mászott, s titkolta gondosan vicsorgó fogsorát. Az ég felé köpött, szórt szitkot, mérget, átkot, s a bűneit fényes szelekben mosta át. Az ökle pusztított, s vérben fürdött a sarló, szavára csontokat tördelt a … Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Versek | A bestia bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Nyári este

A langyos lenge szél már ringatott egy álmot, s száz lepke szárny pihent a nyári orgonán. A tó vizén a fény csendben merülni látszott, s a fák felé repült a barna kormorán. És dús bokrok mögött tápászkodott az este, lerázva … Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Egyéb | Nyári este bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hőség

Megperzselt szárnyait ledobva, a lét-bogárka a földön haldokol. Fejet hajt szomjazó fa lombja, s az olvadt utcakövekre dőlt pokol rángatja izzó cérnaszálon a megszédülten tántorgó perceket. Kigyullad a kék égi vászon: a nap pengéje ejt égető sebet. A hűs eső … Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Versek | Hőség bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Csalódás

Az est leszállt, s a fák alatt a kőszobornál, ahonnét édes illatot hord szét a szél, s ahol nyilával Ámor is gyakorta kószál, egy ifjú lány zokog, s a bokrokhoz beszél. Imént könyörgött, most újfent jajongva átkoz, s a két … Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Versek | Csalódás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Leány gyöngy fülbevalóval

A homlokán az óceán nyugalma kéklett, s aranyló domb alatt ábrándozott a part. Vállán az angyalok álmodtak hófehéret, s a lenge égi fény zord árnyakat zavart. Arcán a hajnalok derengő pírja játszott, szemében félszegen öltözködött a vágy. Ajkán mosoly fogant, … Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Versek | Leány gyöngy fülbevalóval bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Napkelte

A tenger még aludt, s kékjét titkolta tükre, hátán a Hold hagyott ezüstös lábnyomot. A parton fény osont, csókot lehelt szemünkre, s a bús-sötét szürkés homállyá változott. Mi néztük szótlanul, mint ölt a hajnal inget, s köröttünk hangtalan épp vízbe … Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Versek | Napkelte bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Vihar után

A szél borzolta bokrok oly csapzottan álltak, s a fákon könnyezett sok megsebzett levél. Kicsorbult éle fájt a görnyedt kardvirágnak, s a tócsák közt vérzett egy rozsdás vasfedél. Patakzó víz rohant, hol már kibújt a borsó, a kerti csap körül … Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Versek | Vihar után bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Naplemente

A hegytetőn a Nap megállt egy pillanatra, s a szürke sziklákon láng lobbant kéjesen, s a völgy felé, akárha űzött vad szaladna, fürgén futott a fénye át a fenyvesen. Az álmos réten büszke daccal csillogott még a fűben szerte néhány … Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Versek | Naplemente bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Evolúció

A tűz parázslik, füstje méreg, maroknyi kő eret talál. A szívhez ér a nyers fakéreg, késsé lett már a rézkanál. A balta bronz, a borda reccsen, acélos izmot szánt a vas. Halál lapít a vegyszerekben, a földre hulló víz savas. … Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Versek | Evolúció bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva